Én is nagyon kedvelem a vadrózsákat! Nálam úgy 'jött létre', a kertben hogy a nemesített elpusztult, meghagytam a vad-alanyt elképesztő eredmények születtek - nézz be hozzám ha van időd /telt rózsaszín, fehér füzér~ mint a teacserje virága~/ sokszor még szebbek és illatosabbak mint a nemesített fajták.
A vadrózsa virága nemcsak gyönyörű, de tea-adaléknak is kiváló, sőt még szárítva is el lehet tenni, télire. Sajnos, az én kertemben nem nő, és most a határt járni sem kellemes, mert minden csupa víz. :( De amit nem szed le az ember, az legalább megmarad csipkebogyónak. :)
Annás, csudaszép a blogod, szívmelengető nézegetni, olvasni. Köszönöm!
Mimimami, 2 éve szárítottam teának való csipkebogyót, de olyan fáradságos és szúrós munka, hogy tavaly már nem próbálkoztam vele. Anyukám viszont egy igazi hős, csipkelekvárt is szokott készíteni, ami valami egészen fenségesen finom! Örülök, hogy tetszik a blogom, gyere máskor is :)
Jaj de gyönyörűűű! A romantikus szürke megtalálta a helyét! :)
VálaszTörlésGyönyörű ez az "egyszerűségében a szépsége" kategóriába tartozó vadrózsa.
VálaszTörlésA háttérben megbújó mű nagyon ígéretesnek tűnik!
Belinda, a romantikus szürkék mellé legközelebb nem csak virág, hanem textil formájában is kerül majd egy kis romantikus rózsaszín :)
VálaszTörlésKöszi Eszterlánc! Sajnos még mindig csak "ígéret", mert mégsem volt időm befejezni a párnahuzatot, pedig annyira szerettem volna...
En is nagyon szeretem.S milyen szepet fotoztal mar megint!
VálaszTörlésÉn is nagyon kedvelem a vadrózsákat!
VálaszTörlésNálam úgy 'jött létre', a kertben hogy a nemesített elpusztult, meghagytam a vad-alanyt elképesztő eredmények születtek - nézz be hozzám ha van időd /telt rózsaszín, fehér füzér~ mint a teacserje virága~/ sokszor még szebbek és illatosabbak mint a nemesített fajták.
Köszi Krisz :) Egész kellemesek ezek a színek együtt...
VálaszTörlésMartha megnéztem a rózsáidat, egyszerűen meseszépek!
Nálunk csak úgy nőttek a vadrózsák, a kerítésen kívül meghagytam őket, hadd nőjenek kedvükre :)
A vadrózsa virága nemcsak gyönyörű, de tea-adaléknak is kiváló, sőt még szárítva is el lehet tenni, télire.
VálaszTörlésSajnos, az én kertemben nem nő, és most a határt járni sem kellemes, mert minden csupa víz. :( De amit nem szed le az ember, az legalább megmarad csipkebogyónak. :)
Annás, csudaszép a blogod, szívmelengető nézegetni, olvasni. Köszönöm!
Mimimami, 2 éve szárítottam teának való csipkebogyót, de olyan fáradságos és szúrós munka, hogy tavaly már nem próbálkoztam vele. Anyukám viszont egy igazi hős, csipkelekvárt is szokott készíteni, ami valami egészen fenségesen finom!
VálaszTörlésÖrülök, hogy tetszik a blogom, gyere máskor is :)