Szerdán kerestem valamit a fiókomban és a kezembe akadt egy nyaklánc, amit évekkel ezelőtt kezdtem el, de valahogy nem tudtam, hogyan fejezzem be. Annak idején damilra fűztem egy csomó gyöngyöt, amit itthon találtam, de ezzel vége is volt a dolognak. Tetszett ugyan a színek összevisszasága, mégsem találtam elég érdekesnek a végeredményt. Most viszont eszembe jutott, hogy van nekem valahol egy bronzos mázú kerámia korongom, elő is kotortam gyorsan egy régi dobozból. Egyszerűen átfűztem a láncot a közepén, így olyan lett, mint egy medál. Este a kislányom el akarta kunyizni, de én kőszívű voltam, nem adtam. Viszont megígértem, hogy készítek neki is egy láncot, rózsaszínt... Szóval van egy megrendelésem, igaz, hogy az 5 éves lányomtól, de nekem ez is elismerés. Nem is akármilyen!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése