Kamilla tunika

Kamilla tunic

Viccesen színátmenetes felsőt horgoltam egy nagy gombolyagnyi fonalból, és most megosztom veletek a leírását. Ha van kedvetek, készítsétek el ti is :)

Kamilla tunika

Hozzávalók
* 1 gombolyag Scheepjes Whirl (60 % pamut, 40 % akril, 215-225 g/1000 m a gombolyag, 450 m/100 g, 551-es szín (Daffodil Dolally))
* 3,5 mm-es horgolótű

Méretek
* 205 g
* mellbőség 90 cm
* csípőbőség 105 cm
* felkarbőség 30 cm
* eleje hossza 60 cm
* horgoláspróba 21 pálca és 12 sor = 10 x 10 cm

Megjegyzések
* fentről lefelé horgoljuk
* a raglánvonalakon szaporítunk a vállnál, az oldalvonalakon szaporítunk a csípőnél
* a hónaljig körben horgolunk, onnantól pedig spirálisan
* a minta egy méretben készült, nagyjából az M-es méretnek felel meg

Módosítási lehetőségek
* a horgoláspróba és az itt megadott méretek alapján mindenki kiszámolhatja, hogy hány láncszemmel kell kezdenie és hány kört kell horgolnia, ha ettől eltérő méretű felsőt készítene
* kisebb/nagyobb méret esetén kevesebb/több láncszemmel kezdjünk
* kevesebb/több kört horgoljunk a hónaljig (a mellbőséghez igazodva)
* kevesebb/ több kört horgoljunk szaporítás nélkül a testhez
* kevesebb/ több körben szaporítsunk a csípőnél (a csípőbőséghez igazodva)
* ha sokkal nagyobb méretet horgolnánk, vegyünk még egy színátmenetes gombolyagot vagy egy ahhoz passzoló színnel egészítsük ki a tunika alját vagy a vállrészét
* a tunika aljára horgolhatunk csipkemintát is, de készíthetjük egyszínű fonalból is

Jelölések
* lsz * láncszem
* rp * rövidpálca
* erp * egyráhajtásos pálca
* ksz * kúszószem
* sormag * sormagasítás
* köv * következő

Leírás
Kezdés: horgoljunk 124 lsz-et, majd ksz-mel kapcsoljuk körré a lszsort. Figyeljünk rá, hogy ne csavarodjon meg a lszsor.
1. kör: 1 lsz (sormag), 1-1 rp minden lsz-be, ksz a sormag tetejébe (zárjuk a kört). 124 pálca.
2. kör: 2 lsz (sormag), 1 erp a köv pálca tetejébe, 2 erp a köv pálca tetejébe (1. raglánvonal), 1-1 erp a köv 40 pálca tetejébe, 2 erp a köv pálca tetejébe (2. raglánvonal), 1-1 erp a köv 20 pálca tetejébe, 2 erp a köv pálca tetejébe (3. raglánvonal,) 1-1 erp a köv 40 pálca tetejébe, 2 erp a köv pálca tetejébe (4. raglánvonal), 1-1 erp a köv 18 pálca tetejébe, ksz a sormag tetejébe (zárjuk a kört), ksz a köv pálca tetejébe (erre azért van szükség, hogy a sormagasítás vonala kövesse a raglánvonalat, így szinte észrevétlen marad). 128 pálca.
3. kör: 2 lsz (sormag), 1 erp a köv pálca tetejébe, 2 erp a köv pálca tetejébe (1. raglánvonal), 1-1 erp a köv 41 pálca tetejébe, 2 erp a köv pálca tetejébe (2. raglánvonal), 1-1 erp a köv 21 pálca tetejébe, 2 erp a köv pálca tetejébe (3. raglánvonal), 1-1 erp a köv 41 pálca tetejébe, 2 erp a köv pálca tetejébe (4. raglánvonal), 1-1 erp a köv 19 pálca tetejébe, ksz a sormag tetejébe (zárjuk a kört), ksz a köv pálca tetejébe. 132 pálca.
4-16. kör: 2 lsz (sormag), 1 erp a köv pálca tetejébe, 2 erp a köv pálca tetejébe (1. raglánvonal), 1-1 erp minden pálca pálca tetejébe a 2. raglánvonalig, 2 erp a köv pálca tetejébe (2. raglánvonal), 1-1 erp minden pálca tetejébe a 3. raglánvonalig, 2 erp a köv pálca tetejébe (3. raglánvonal), 1-1 erp minden pálca tetejébe a 4. raglánvonalig, 2 erp a köv pálca tetejébe (4. raglánvonal), 1-1 erp minden pálca tetejébe a sormagig, ksz a sormag tetejébe (zárjuk a kört), ksz a köv pálca tetejébe. A 16. körben 184 pálca van.
Innentől nem egy, hanem 2 pálcányit szaporítunk a raglánvonalakon, hogy kimélyítsük a karöltőt. A plusz szaporítások a test felé esnek, nem az ujjak felé.
17. kör: 2 lsz (sormag), 1 erp a köv pálcába, 3 erp a köv pálcába (1. raglánvonal), 1-1 erp minden pálcába a 2. raglánvonalig, 3 erp a köv pálcába (2. raglánvonal), 1-1 erp minden pálcába a 3. raglánvonalig, 3 erp a köv pálcába (3. raglánvonal), 1-1 erp minden pálcába a 4. raglánvonalig, 3 erp a köv pálcába (4. raglánvonal), 1-1 erp a sormagig, ksz a sormagba (zárjuk a kört), ksz a köv pálca tetejébe. 192 pálca.
18-26. kör: 2 lsz (sormag), 1 erp a köv pálca tetejébe, 3 erp a köv pálcába (az előző kör szaporításának középső pálcájába) (1. raglánvonal), 1-1 erp minden pálcába a 2. raglánvonalig, 3 erp a köv pálcába (az előző kör szaporításának utolsó pálcájába) (2. raglán), 1-1 erp minden pálcába a 3. raglánvonalig, 3 erp a köv pálcába (az előző kör szaporításának középső pálcájába (3. raglánvonal), 1-1 erp minden pálcába a 4. raglánvonalig, 3 erp a köv pálcába (az előző kör szaporításának utolsó pálcájába) (4. raglánvonal), 1-1 erp minden pálcába a sormagig, ksz a sormagba (zárjuk a kört), 1-1 ksz a köv 3 pálca tetejébe (így az 1. raglánvonalon lesz a sormag. A 26. körben 264 pálca van.
A következő körben leválasztjuk az ujjakat és már csak a testet horgoljuk tovább.
27. kör: 2 lsz (sormag) (az 1. raglánvonalra esik), 1-1 erp minden pálcába a 2. raglánvonalig, 2 erp úgy, hogy a tűt a 2. és 3. raglánvonal pálcájába bökjük egyszerre, 1-1 erp a 4. raglánvonalig, 1 erp közvetlenül a sormag mellé úgy, hogy a 4. és az 1. raglánvonal pálcájába bökjük a tűt, ksz a sormagba. 180 pálca. Ezzel leválasztottuk az ujjakat.
Hogy ne legyen feltűnő a testen a sormagasítás vonala, nem körben horgolunk tovább, hanem spirálisan, így egyáltalán nem lesz sormagasítás :)
28. kör eleje: 1 lsz (sormag), 1-1 rp a köv 2 pálcába.
28. kör további része-49. kör: 1-1 erp minden pálcába, szaporítás nélkül, spirálisan haladva.
A csípőnél kétoldalt 1-1 pálcát szaporítunk, a szaporítások egymás felett legyenek.
50. kör: 2 erp a köv pálcába (egyik oldalvonal), 1-1 erp a köv 89 pálcába, 2 erp a köv pálcába (másik oldalvonal), 1-1 erp minden pálcába az oldalvonalig. 182 pálca.
szaporítsunk 15 körön át, összesen 30 pálcát. A 64. körben 210 pálca van.
Horgoljunk még 7 környi erp-t szaporítás nélkül, majd még egy környi rp-t, szintén szaporítás nélkül. Ksz-mel zárjuk az utolsó kört. Dolgozzuk el a fonalvégeket. Mind a kettőt :)

Jó horgolást!
Annás

Horgolt hatszögek

Egy takaró születése 2. rész

Nagyon megmozgatta a fantáziámat ez a takaró, nem is bírtam magammal és két nap alatt egymáshoz is horgoltam a 37 hatszöget :) Kemény menet volt, de ismerem magam, annál türelmetlenebb vagyok, semhogy még egy vagy két napot rászánjak. Szombaton és vasárnap is reggeltől estig horgoltam, egészen belefeledkeztem a munkába...

Az összehorgolás kezdetét lépésenként fotóztam, remélem, ez a segítségetekre lesz majd.

Kikészítettem a horgolótűt, az összehorgoláshoz választott fonalat, az összehorgolási sorrendet mutató vázlatot, a körkötőtűre felfűzött hatszögeket és egy hatalmas bögre kávét. A vázlatot érdemes tükörképként kinyomtatni, ugyanis a horgolás fonákjáról fogjuk összehorgolni a blokkokat. Ennek az az oka, hogy összehorgoláskor legtöbbször egy kitüremkedő sáv keletkezik a horgolás színén, én pedig ezt el szerettem volna kerülni. Majd látszik is a későbbiekben a képeken a különbség.

Az összehorgoláshoz választott fonalból készítsünk egy csúszócsomót a horgolótűre, majd az első hatszög egyik csúcsán bökjük át a horgolótűt az ott található 3 szál közül 2 alatt (2 a horgolótű felett, 1 alatta).

Készítsünk 1 láncszemet.

Ezután minden pálca tetejébe horgoljunk 1-1 félpálcát. A hatszög egy oldalán 19 félpálca lesz (az első oldalnál az első láncszem is félpálcának számít).

Fontos, hogy most is a hatszög félpálcái tetejének a felénk eső két szála alá bökjük a tűt. Amikor elérünk a hatszög következő csúcsához, készítsünk egy láncszemet, majd folytassuk a horgolást az előbbiek szerint.

Amikor körbeértünk, kúszószemmel zárjuk a kört. Így néz ki az első hatszög körbehorgolva a fonákjáról...

... és így a színéről. Nagyon szeretem a nagyimintát, de ha hagyományosan, csakis egyráhajtásos pálcákkal dolgoztam volna, akkor az összehorgolásnál nem marad meg a hatszög széle viszonylag egyenesnek, hanem az összehorgoló kör "beleharapott" volna a kontúrokba. Ezért kellett a félpálcás 9. kör, mert a félpálcák viccesek, a tetejükön nem kettő, hanem három szál van. Ha a két hátsóba öltve horgolom össze őket, akkor az elöl maradó egy szál megadja azt a körvonalat, amire szükségem volt ahhoz, hogy a hatszögek a lehető leghatszögebbek maradjanak. Így is pitykés egy kicsit, de nem zavaróan.

Közelről még jobban látszik, amiről az előbb írtam.

Folytassuk az összehorgolást. Húzzuk le a körkötőtűről a következő hatszöget, majd az első hatszögnél leírtak szerint horgoljunk félpálcákat az első oldalára. A csúcsánál ne horgoljunk láncszemet...

...hanem kúszószemmel horgoljuk hozzá az első hatszög egyik csúcsához, az ottani láncszemet áthurkolva.

Bökjük a horgolótűt a következő félpálca tetejének felénk eső két szála alá (első hatszög), hajtsuk a fonalat a tűre...

... majd bökjük a tűt a következő félpálca tetejének felénk eső két szála alá (2. hatszög). Hajtsuk a fonalat a tűre...

... majd húzzuk át a tűn lévő összes hurkon. Így készülnek azok a félpálcák, amikkel összehorgoljuk a megfelelő oldalakat. Nem olyan bonyolult ám, bele lehet jönni hamar. És igen, az ott macskaszőr :)

Néhány félpálca után már látszik is az a kidudorodó sáv, amiről a poszt elején írtam. Azzal, hogy a fonákján horgoljuk össze a hatszögeket, ez a sáv a takaró hátuljára kerül.

Ez sem csúnya egyébként...

... de nekem a másik oldal sokkal jobban tetszik :)

Az összeállítási sorrendre ügyelve horgoljuk egymáshoz a hatszögeket.

Arra figyeljünk, hogy a hatszögek fonákja legyen felénk és hogy a félpálcák felénk eső két szálába öltve horgoljuk össze őket. Érdemes ezt többször ellenőrizni, nehogy jóval később vegyük észre a hibát.

Ahogy növekszik a takaró, úgy lesz egyre színesebb, egyre vidámabb, ezért sem tudtam abbahagyni hétvégén a horgolást :)

Amikor elkészültem az összehorgolással, három hibát találtam benne, de ez már így marad...

A legnagyobb munkán túl vagyok, most jönnek majd a kiegészítő hatszögek, aztán a szegély. Ahogy haladok, jelentkezem újra.

Jó horgolást!

Horgolt hatszögek

Egy takaró születése 1. rész

Imádom a hatszögeket, a horgolást és a takarókat, főleg a nagyimintásakat. A szürkéket és a barnákat, a földszíneket és a kövek árnyalatait. A kiszáradt pocsolya szürkésbarnáját, a gombák megannyi finom árnyalatát... Épp ideje volt ezt mindet egybegyúrni, így született meg az ötlet, hogy ezekből a finom színekből horgoljak hatszögmintás takarót :)

Előszedtem a hosszú évek alatt összegyűlt pamutfonalaimat, persze vettem is hozzájuk néhány új gombolyagot is, tervezgettem, számolgattam, próbahorgoltam, aztán nekiláttam a takarókészítésnek.

Abból indultam ki, hogy egy 50 g-os pamutgombolyagból 2 hatszöget tudjak horgolni, hogy ne legyen sok maradék. Ezek alapján egy hatszög 8 + 1 körből áll és a párhuzamos oldalai közötti távolság nagyjából 20 cm blokkolás nélkül. A vázlat szerint 37 egész hatszögre lesz szükségem és két különböző félhatszögre, ezekből 6 és 16 darab kell majd.
Úgy terveztem, hogy meghorgolom az egész hatszögeket, egy kontrasztos, sötét színnel egymáshoz horgolom őket, majd ezután kiegészítem a cakkos széleket egyenesre a félhatszögekkel. Amikor ez is megvan, jöhet a szegély.

A hatszögek mintarajza alapján átlagos pamutfonalból (120-125 m/50 g) 4 mm-es tűvel meghorgoltam a 37 hatszöget, majd eldolgoztam a fonalvégeket is, hogy ne a legvégére maradjon ez a végtelenül sziszifuszi munka.

Az összehorgoláshoz kipakoltam a hatszögeket a padlóra és addig rendezgettem őket, amíg a legjobban tetszett az összhatás. A színek sorrendjét egészen biztosan nem tudtam volna megjegyezni, ezért készítettem egy összehorgolási vázlatot, ahol az egymáshoz horgolás sorrendjét nyíllal jelöltem, majd ebben a sorrendben felfűztem a hatszögeket egy körkötőtűre.

Hétvégén összehorgoltam a hatszögeket, erről fog szólni a 2. rész :)

A takaróhorgolásról mindenféle egyéb is megtudható a fb-oldalamon.

Szeretem :)

.

Amikor növénnyel festek, mindig meglepetések várnak, mindig izgatottan csomagolom ki és öblítem a fonalakat, hiszen csak ekkor látszik a végeredmény. Sok fonalat festek, és időnként egymás mellé kerülnek olyan motringok, amiket már nem tudok elengedni, ahogy meglátom őket együtt, természetes színharmóniában. Néha kicsit küzdök magammal, mert ezeket a fonalakat eladásra festem, igen, nem magamnak, van is, hogy sikerül meggyőznöm magam, hogy jobb helyen lesznek a gombolyagok másnál. De van, hogy bármennyire igyekszem ellenállni a kísértésnek, nem sikerül. Magukkal ragadnak a színek, elindul a fantáziám, és ha látom magam előtt, hogy mivé szeretnének válni a fonalak, már nem menekülhetek a varázserejüktől :)

Így történt ezzel a 7 gombolyag fonallal is, látszólag semmi közük nem volt egymáshoz, de persze mégiscsak, és ezt meg is mutatták nekem, amikor pakolgattam őket ide-oda. Hiába tiltakoztam, hogy én nem hordok élénk színeket, főleg nem sárgát és zöldet, egyre erőtlenebbé váltam. Viháncoltak a fonalak, huncutkodtak a kis színfoltok, és végül elérték a céljukat, mert megálmodtam belőlük egy pulcsit.

Minden pillanatát élveztem a kötésnek, ahogy színesedett a pulcsi. Kicsit olyan volt, mintha még mindig festenék, de most kötőtűkkel :)

Éreztem, hogy szeretni fogom, hiába zöld és sárga, hiába feltűnő. Szépen sorban belekötöttem a kis virgonc színbombákat a pulcsiba, és boldog voltam. Boldog voltam, ha leülhettem kicsit kötni, de néha csak néztem a kanapén heverő félkész holmit. És boldog voltam :)

El is készültem vele pár hét alatt és még mindig szeretem :) Kicsit olyan, mint egy impresszionista festmény, egy foltocskákból álló tájkép, valami, ami a sok kis részletből bennem, rajtam, tőlem válik egésszé, ettől lesz egyedi és megismételhetetlen. Szeretem :)

A nagy kékség

.

Szeretek szőni. Egészen megható látni, ahogy az egyszerű mozdulatok monoton sorozata a fonalat szövetté változtatja. Szövéskor az ember kicsit jobban megismerheti önmagát. Megmutatkozik, ki milyen színes egyéniség. Én ennyire :)

Életem első takácsmintás kendőjét készítettem el pár hete Judit műhelyében. Persze nem én lennék, ha nem a legkevésbé ideális fonalat vittem volna magammal, a kékfával festett mélylila gyapjúcsipke mintázása meg sem látszik a fekete felvetésben. Judit próbált terelgetni engem, hogy válasszak más fonalat, esetleg egy kiegészítő színt, ami kiemeli a fekete háttérből a majdnem fekete fonalamat, de én megmakacsoltam magam. Én butaságom, én kendőm...
Az első 10 cm megszövése után éreztem, hogy Juditnak igaza van, a halszálkamintát nagyítóval lehet majd keresni a kendőn. De csak szőttem és szőttem, bíztam a fonalban, a növényi festés különlegességében.
A fonal festése amúgy nem egyenletes teljesen, éjkék, tintalila, helyenként bronzos, barnás foltokkal. Szövés közben ugyan nem figyeltem az összhatást, mert teljesen lekötött a takácsminta mantrája, de amikor levettük a kendőt a szövőszékből, már megmutatkozott valami abból, amivé ez a szövet válni szeretne.

Itthon pihent egy kicsit, sajnos nem volt időm vele foglalkozni, de pár napja elővettem és nekiláttam a gyöngyözésnek. Szeretem a gyöngyöket. Szeretem a visszafogott, puritán holmikat kicsit megfűszerezni kis csillogással, nőiességgel. A fonal bronzos foltjai adták az ötletet, hogy bronzszínű gyöngyökkel díszítsem a rojtokat. Mivel nem tudtam dönteni a  fémes-lilás és a bronzos gyöngyök között, mindegyiket felfűztem. A rojtozáshoz szükséges négyórás munkából így csináltam könnyedén nyolcat.

Nézzétek, milyen érdekes, hogy a kékfából kinyert festőlé felszínén pár nap után megjelenő irizáló hártya színei köszönnek vissza a fonalon. Mintha a hold fényét beleszőttem volna a kendőbe...

Végül nem bántam meg, hogy a saját fejem után mentem, nagyon tetszik a végeredmény. De legközelebb kontrasztos fonalból is megszövöm ezt a mintát, mert nagyon szeretném végre látni a kis cikkeket és cakkokat :)

Újra itt

.

Hiányzik a blog. Hiányzik a blogolás. Hogy ne csupán néhány lesarkított mondat és egy figyelemfelkeltő fotó legyen az üzenetem, amit gyorsan kiküldök az éterbe, valami fontosról tájékoztatva a követőimet. Hogy lehessen írni, hosszan vagy röviden, ahogy a hangulatom diktálja. Hogy lehessen történetet mesélni, kézen fogni az olvasóimat, elvezetni őket abba a világba, ahol otthonosan érzem magam. Hogy az én szememmel is láthassanak, átélhessék azt, ami engem mozgat, amiből én töltekezek. Vagy csak fotókat posztolni, sokat, színeseket vagy pont szürkéket, porosakat, mikor mi tetszik éppen.
A fb nem nekem való, ezt most már biztosan tudom két évnyi folyamatos jelenlét után. Elveszi az energiáimat, elrabolja az időmet, olyan ösvényekre visz, amiken eltévedek. Túl sok az ember, túl sok a zaj. Itt sokkal kényelmesebben vagyok, macskadorombolásban, madárcsicsergésben, kötőtűk surrogásában :) Itt valahogy lassabban múlik az idő.
Aki kíváncsi rám, itt megtalál, itt jobban meg is ismerhet. Persze a fb nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a növénnyel festett fonalaimról, egyéb projektjeimről hírt adjak, mert ez a munkám, így ezt ezután is mindig meg fogom tenni ott, hiszen erre való. Legalábbis én erre tudom használni jó szívvel.

Szóval újra itt, képekkel, szavakkal, színekkel, szeretettel :)

Kendőből sosem elég :)

Crocheted shawl

Pár napja ránk tört az ősz, hozta minden nyűgét, baját, hideget, esőt, szelet, komor felhőket. Nem kellene ennek örülnöm, de őszintén szólva én már vágytam egy kis hűvösre a nyomorultul meleg nyár után. Most elővehetem végre a kötött és horgolt kendőimet, és készíthetek néhány újat is :)

Az 1001fonalnál választhattam 4 gombolyagnyit az egyik új fonalukból, most a Phildar Phil Otello jutott nekem. Amint megláttam és kezembe foghattam a pihe-puha gombócokat, azonnal tudtam, hogy kendőt horgolok belőlük. Az egyágú merinógyapjú picit sem szúr, viszont annál jobban melenget. Színt választani egyszerű is volt meg nem is, mert sajnos csak kevés árnyalatban gyártják, viszont ami van, az tökéletes. A szürke cirmoshoz piros-rózsaszín-bordó cirmosat választottam, hogy vibráljon egy kis szín az ólomszín időben...

Egy-két nekifutás után megtaláltam a nekem való fazont és mintát, és ez a kis horgolás-bontás arra is jó volt, hogy lássam, mennyire érzékeny a fonal. Örömmel jelenthetem, hogy bírja az óvatos bontást, nem viseli meg különösebben, ha kicsit maceráljuk.
Horgolás közben jó volt a térdemre teríteni a már elkészült részt, tényleg tuti meleg és cirógatóan puha :)
4 gombócból 3,5 mm-es tűvel egy egész méretes kendőt lehet horgolni, kötve még nagyobb kendők, stólák születhetnek az Otelloból. Tökéletes választás sapka-sál szettekhez, nyakmelegítőkhöz is. És szerencsére ez az Otello nem az az Othello, puhán cirógat, nem fojtogat, amikor a nyakunkra simul :)

Elkezdtem kötni...

Knitted dress

... az 1001fonal tavaszi-nyári tesztfonalával és nem tudtam abbahagyni :) Amikor tesztelésre választhattam 5 gombóc Phil Noe fonalat, megakadt a szemem ezen a két színen, azonnal tudtam, hogy a homokszín-korall párosból szuper pólót tudnék kötni. A fonal összetétele is ezt sugallta, a fele pamut, ami puha és jó nedvszívó, a fele akril, ami ugyan nem kedvencem, de sokat segít abban, hogy ne páncélt kössünk, hanem egy simogatóan puha felsőt. A fonal szerkezete is különleges, olyan, mintha kötött zsinór lenne, ettől vastag ugyan maga a fonal, ennek ellenére mégis könnyű, levegős. A lényeg, hogy szerelem volt első látásra :)

Neki is láttam a kötésnek, egyszerű fazont választottam a pólóhoz, fentről kezdett raglánujjasat, ezt addig tudom kötni, amíg van fonalam, nem kell sokat gondolkodni rajta, nekem való tényleg :)
A kötéspróba 4 mm-es tűvel lett szép, hát azzal kezdtem neki a munkának.

Nemrég jutott eszembe egy passzémegoldás, pont megfelelő volt ez a ruhadarab, hogy ki is próbáljam. Nem akartam bordás passzét, visszahajtottat sem, a lustakötés nem kedvencem. A visszapöndörödő harisnyakötés tetszik ugyan, de meg szerettem volna kissé zabolázni, ezért 5 kör után kötöttem 1 fordítottat, ez díszít is és valamennyire megakadályozza, hogy a kötés addig söndörödjön, ameddig a kedve tartja. Tetszik ez a megoldás, szerintem fogom még használni máskor is.

A póló pedig nőtt, növekedett, és csak nem bírt megállni pólóméretnél. Túl jó volt róni a sima köröket, a szín gyönyörű, a fonal puha, mi kell még? Amikor az 5 gombóc Noét elkötögettem, készen is lehetett volna a póló, pont megfelelő méret lett volna, de inkább vettem még pár gombolyagot, hogy ruhát köthessek :) Telt az idő, fogytak a fonalak, míg végül 7 gombócnál csak megálltam.

A ruha istenien néz ki, imádom, de be kellett látnom, hogy nem az én alakomra való, mivel minden idomot megmutat, hangsúlyoz. De szerencsére lett gazdája, akin tökéletesen áll, szóval a végtelen ruhakötős sztori happy enddel végződik :) Magamnak meg kötök majd ebből a finom kis fonalból egy cuki kardigánt, mert megérdemlem :)

Növénnyel festve...

Dyeing with plants...