A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csak kép / only a photo. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: csak kép / only a photo. Összes bejegyzés megjelenítése
2017. április 24., hétfő
2017. január 1., vasárnap
Az új évet ismét...
I began...
...fotózással kezdtem, szerencsére csodálatos idő lett délutánra :) Egyszerűen imádom ezt a tájat, nem tudom megunni...
...the new year with a walk, and I took some photos in the afternoon sunshine :) I love our countryside, it looks always different...
...fotózással kezdtem, szerencsére csodálatos idő lett délutánra :) Egyszerűen imádom ezt a tájat, nem tudom megunni...
...the new year with a walk, and I took some photos in the afternoon sunshine :) I love our countryside, it looks always different...
2016. december 17., szombat
2016. október 31., hétfő
2016. október 24., hétfő
2016. október 14., péntek
Október
October
Mennyire nem szerettem én régebben az őszt, sem a színeit, sem a fényeit, sem a szomorúságát. Még az illatait sem. Bár most rémlik azért, hogy a tesómmal milyen lelkesen hemperegtünk az összesöpört, embernyi avarkupacban, aztán égettük is, izzott a parázs, mi meg bámultuk, botot tettünk a közepébe, és az izzó végű ággal mindenféle alakzatokat rajzoltunk sötétedéskor a levegőbe. Mekkora varázslat volt :)
Szedtük a vadgesztenyét is kilószám, egyszerűen csak a fényesbarna szépsége miatt, meg néha kis figurákat is készítettünk belőlük. Bár inkább csak a gyűjtés élményéért gyűjtöttük őket, azt hiszem. Persze színes falevelek, botok nélkül sem lehetett hazaérni egy-egy sétáról.
És igen, ott volt a naspolya, amit lehetetlen normálisan enni, mindig csupa maszat lettem tőle, de olyan finom, különleges íze volt...Azt hiszem, imádtam gyerek lenni :)
Az ősztől való viszolygásom inkább később alakult ki, talán kamaszként, nem is tudom. Soha nem viseltem barnás, sárgás, narancsos színeket, csak hideg árnyalatok voltak körülöttem. A szürkéket, lilákat, rózsaszíneket most is kedvelem, de egyre többször választok egy-egy meleg tónusú kiegészítőt itthonra.
Kezdem újra megkedvelni ezt az évszakot. Talán, mert már búcsúztam néha, mert emlékeket ébreszt, mert izzik. Mert tüzet lehet gyújtani a kandallóban, mert össze lehet söpörni a lehullott leveleket, mert a gesztenyék csak arra várnak, hogy összeszedegessük őket. Mert egy kicsit újra gyerek lehetek az enyéimmel.
Mennyire nem szerettem én régebben az őszt, sem a színeit, sem a fényeit, sem a szomorúságát. Még az illatait sem. Bár most rémlik azért, hogy a tesómmal milyen lelkesen hemperegtünk az összesöpört, embernyi avarkupacban, aztán égettük is, izzott a parázs, mi meg bámultuk, botot tettünk a közepébe, és az izzó végű ággal mindenféle alakzatokat rajzoltunk sötétedéskor a levegőbe. Mekkora varázslat volt :)
Szedtük a vadgesztenyét is kilószám, egyszerűen csak a fényesbarna szépsége miatt, meg néha kis figurákat is készítettünk belőlük. Bár inkább csak a gyűjtés élményéért gyűjtöttük őket, azt hiszem. Persze színes falevelek, botok nélkül sem lehetett hazaérni egy-egy sétáról.
És igen, ott volt a naspolya, amit lehetetlen normálisan enni, mindig csupa maszat lettem tőle, de olyan finom, különleges íze volt...Azt hiszem, imádtam gyerek lenni :)
Az ősztől való viszolygásom inkább később alakult ki, talán kamaszként, nem is tudom. Soha nem viseltem barnás, sárgás, narancsos színeket, csak hideg árnyalatok voltak körülöttem. A szürkéket, lilákat, rózsaszíneket most is kedvelem, de egyre többször választok egy-egy meleg tónusú kiegészítőt itthonra.
Kezdem újra megkedvelni ezt az évszakot. Talán, mert már búcsúztam néha, mert emlékeket ébreszt, mert izzik. Mert tüzet lehet gyújtani a kandallóban, mert össze lehet söpörni a lehullott leveleket, mert a gesztenyék csak arra várnak, hogy összeszedegessük őket. Mert egy kicsit újra gyerek lehetek az enyéimmel.
2016. október 2., vasárnap
Cica
Cat
Cicák mindenfelé laknak. Mostanában egyre gyakrabban járok képzeletben itt, az osztrák hegyekben. Ha ebben a pillanatban választanom kellene, hogy hol éljek, hát nem sokat kellene gondolkodnom rajta. Még az sem zavarna, hogy sokszor borongós az idő, hogy sok a turista, hogy nem vagyok osztrák...
Cicák mindenfelé laknak. Mostanában egyre gyakrabban járok képzeletben itt, az osztrák hegyekben. Ha ebben a pillanatban választanom kellene, hogy hol éljek, hát nem sokat kellene gondolkodnom rajta. Még az sem zavarna, hogy sokszor borongós az idő, hogy sok a turista, hogy nem vagyok osztrák...
2016. január 17., vasárnap
Délután
Afternoon
Szeretek nappal szemben fotózni, olyankor teljesen megváltoznak a színek...
I love taking photographs against the sun, because then the colours changes magically...
Szeretek nappal szemben fotózni, olyankor teljesen megváltoznak a színek...
I love taking photographs against the sun, because then the colours changes magically...
2016. január 13., szerda
Gyorsan telnek a napok...
Slow days
... pedig lassú életet élek mostanában. Megpróbálom szép sorban megvalósítani az álmaimat. És mivel ez egyedül csak az én dolgom, nem is tudok gyorsan haladni, csak apránként, lépésről lépésre. Vannak kis sikerek és óriásinak tűnő kudarcok, de majd valahogy minden a helyére kerül, eddig is így volt, remélem, ezután is így lesz.
Szöszi persze mindig kiköveteli magának a figyelmemet, hol a fonalaimat lopkodja, hol a kötőtűimet rágcsálja, hol a ceruzáimat kergeti a kanapé alá, ki tudja, hány íróeszköz bújik meg a szekrények alatt, elérhetetlen helyeken... Jó hogy itt van velem ez a bolondos macska :)
I'm knitting, I'm dreaming... and I'm playing with my cat :)
... pedig lassú életet élek mostanában. Megpróbálom szép sorban megvalósítani az álmaimat. És mivel ez egyedül csak az én dolgom, nem is tudok gyorsan haladni, csak apránként, lépésről lépésre. Vannak kis sikerek és óriásinak tűnő kudarcok, de majd valahogy minden a helyére kerül, eddig is így volt, remélem, ezután is így lesz.
Szöszi persze mindig kiköveteli magának a figyelmemet, hol a fonalaimat lopkodja, hol a kötőtűimet rágcsálja, hol a ceruzáimat kergeti a kanapé alá, ki tudja, hány íróeszköz bújik meg a szekrények alatt, elérhetetlen helyeken... Jó hogy itt van velem ez a bolondos macska :)
I'm knitting, I'm dreaming... and I'm playing with my cat :)
2016. január 5., kedd
2016...
New in 2016
... annyi, de annyi változást hozott, hogy csak kapkodom a fejem :) Persze ezek a változások már hónapokkal ezelőtt elkezdődtek, jöttek sorban, volt, hogy alig lehetett őket érzékelni, volt, hogy új szerepbe csöppentem egyik pillanatról a másikra. Egy biztos, a változást megállítani nem tudtam, de igazán nem is akartam. Most viszont eléggé izgulok, hogy az a sok terv, amit inspiráltak, megvalósulhasson, kiteljesedhessen.
Az egyik izgalmas, új kaland, hogy ma elindult az Annás kertje fb-oldal, aminek a kezelésével egyelőre erősen küzdök. Szerencsére Luca segített lecsillapítani a fb-szörnyet (interurbán tanácsai nélkül sem profilképem, sem fejlécem nem lenne :) ). A lényeg, hogy elindult az oldal, most már rajtam a sor, hogy megtöltsem tartalommal, és rajtatok, hogy szeressétek. Azon leszek, hogy ez ne essen nehezetekre :)
Várlak titeket szeretettel!
You can find me and my designs and photos on the facebook now. Nice to meet you there :)
... annyi, de annyi változást hozott, hogy csak kapkodom a fejem :) Persze ezek a változások már hónapokkal ezelőtt elkezdődtek, jöttek sorban, volt, hogy alig lehetett őket érzékelni, volt, hogy új szerepbe csöppentem egyik pillanatról a másikra. Egy biztos, a változást megállítani nem tudtam, de igazán nem is akartam. Most viszont eléggé izgulok, hogy az a sok terv, amit inspiráltak, megvalósulhasson, kiteljesedhessen.
Az egyik izgalmas, új kaland, hogy ma elindult az Annás kertje fb-oldal, aminek a kezelésével egyelőre erősen küzdök. Szerencsére Luca segített lecsillapítani a fb-szörnyet (interurbán tanácsai nélkül sem profilképem, sem fejlécem nem lenne :) ). A lényeg, hogy elindult az oldal, most már rajtam a sor, hogy megtöltsem tartalommal, és rajtatok, hogy szeressétek. Azon leszek, hogy ez ne essen nehezetekre :)
Várlak titeket szeretettel!
You can find me and my designs and photos on the facebook now. Nice to meet you there :)
2016. január 2., szombat
Tegnap délután...
Winter colours
...elindultam szokásos éveleji gazfényképező sétámra. A ködbe burkolózott karácsony után újév napjára megérkezett az igazi tél, legalábbis ami a hideget illeti. Egy kis hó is esett, igazi látványhó, olyan, mintha porcukorral hintették volna meg a tájat.
Nem mondom, hogy nem örülnék úgy 15 centi hónak, hogy lehessen szánkózni, hógolyózni, hóembert építeni... A tó elkezdett befagyni, most még nem lehet rámenni, de ha ilyen hideg marad az idő, egy hét múlva már korcsolyázhatunk. De jó lenne...
...elindultam szokásos éveleji gazfényképező sétámra. A ködbe burkolózott karácsony után újév napjára megérkezett az igazi tél, legalábbis ami a hideget illeti. Egy kis hó is esett, igazi látványhó, olyan, mintha porcukorral hintették volna meg a tájat.
Nem mondom, hogy nem örülnék úgy 15 centi hónak, hogy lehessen szánkózni, hógolyózni, hóembert építeni... A tó elkezdett befagyni, most még nem lehet rámenni, de ha ilyen hideg marad az idő, egy hét múlva már korcsolyázhatunk. De jó lenne...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)