Ajánlom magamat :)

My first book :)

Kicsit zavarban vagyok, de ez most nem olyan zavaró zavartságérzés, inkább csak jóleső izgalom. Hamarosan megjelenik az első horgolós könyvem :) A történet persze nem most kezdődött...

Talán akkor, amikor kislányként elmerülhettem és lubickolhattam a puha fonalak, színes textíliák világában, amikor nagyszüleimtől ellestem a kötés és varrás fortélyait, amikor kamaszként a szüleim nem akarták mindenáron korlátozni a fantáziámat, hagyták, hogy alkossak, ha kedvem van (grafikusnak - is - készültem).
Aztán folytatódott azzal, hogy fiatal diplomásként turkálókból kihalászott holmik anyagát felhasználva magam varrtam a ruháimat, amikor a kisfiamnak először kötöttem egy cuki pulcsit (azóta is őrzöm azt a helyes kis kötöttet). És azt hiszem, hálás lehetek azért a két évnyi szabadidőért is (munkanélküli mérnök voltam), ami alatt elkezdtem blogolni, fotózni, írni... és horgolni. Mert a horgolásba akkor szerettem bele, és ez a szerelem azóta is tart :)
Boldog lehetek, hogy olyan családom van, akik elviselik a rengeteg madzagot a házban, akik elfogadják, hogy engem a kötés és horgolás lazít el, hogy nincsenek élére vasalva a zoknik, hogy gyakran nem én főzöm a vacsorát. Nagy szerencsém, hogy a Cser Kiadó meglátta bennem a fantáziát, amikor több mint két éve elkezdtük a közös munkát.
Igen, két éve már. 2012 szeptemberében láttam neki a horgolásnak, és november végére el is készültem mind a 15 nyakbavalóval. Két szuper modellt (vagy szupermodellt?) is találtam, Lucát és Melindát, akiket nem kellett sokat győzködnöm, hogy vállalják el a feladatot :) Aztán Csigó László fotóművész egy nagyon jó hangulatú fotózáson el is készítette a műtermi képeket. Misu, az én egyik legkedvesebb szomszédom végtelen türelemmel fényképezte a kezem, hogy legyenek fázisfotók is a könyvemhez. Decemberben nekiláttam a kézirat megírásának...
Aztán itt el is akadt a történet. Néha vettem egy nagy levegőt, és leültem a gép elé, hogy a vázlatok alapján megírjam a leírásokat, de valahogy nem ment. Csak nagyon lassan haladtam, és ahogy írtam, az sem tetszett igazán. Nem is tudom, miért. Utólag azt gondolom, még nem voltam kész, nem voltam felkészülve eléggé.
Most szeptemberben úgy éreztem, be kell fejeznem a könyvet, ha azt akarom, hogy valaha is elkészüljön. Elölről kezdtem mindent, átfogalmaztam, átírtam, pontosítottam, kiegészítettem, megrajzoltam, emberemmel megrajzoltattam, Böbe könyvbe öntötte...
És mostanra valósággá vált :)
Ha minden jól megy, december 10-én érkezik majd a könyvem a nyomdából... Még mindig hihetetlen egy kicsit, legalább annyira izgulok, mint az államvizsgám előtt :) Ha jól belegondolok, tényleg vizsgázni fogok. És ti lesztek a vizsgabizottság... Kérlek, ne legyetek túl szigorúak velem...

Fogadjátok szeretettel a könyvem :)