Ha valaki megkérdezné, mivel töltöttem a mai napomat, azt válaszolnám, hogy nyulat horgoltam. Aztán ha azt is megkérdeznék, mennyit, azt felelném, hogy csak egyetlen egyet. Hát mekkora óriási nyúl lehet az, ami egy teljes napig készül, kérdeznék tőlem. Bizony aprócska, elfér a tenyeremben, válaszolnám. És megéri egyáltalán egy teljes vasárnapot bíbelődni egy ilyen pöttöm figurával, kérdeznék fejcsóválva tőlem. Hát persze, felelném meggyőződéssel, hiszen láttam a boldogságot ragyogni egy kislány szemében, amikor a kezébe vette a nyusziját...
Ha gondoljátok, Ti is elkészíthetitek a nyuszit a Horgo-blogon található leírás segítségével. Biztosan lenne, aki örülne neki :)
Today I crocheted this little bunny for my daughter. It was a big work to me but I think it worth the trouble.
Nem csodálom, hogy a kislány szemében boldogság ragyogott, mert a nyuszi szépséges, egyedi, szeretnivaló.
VálaszTörlésMár ruhákat is tervezett a nyúlnak, amiket nekem kell megvarrnom :)
VálaszTörlésHa egy kis boldogság egy kislány szemében a tét persze, hogy megéri. Nagyon aranyos, egy kicsit durcás, de aranyos. :)
VálaszTörlésEz aranyos volt!Köszi a leirást is!Én csak varrtam egy nyuszit,de remélem hogy majd azt is ilyen örömmel fogják fogadni mint a Te nyuszidat!
VálaszTörlésAzt vettem észre, hogy a kicsi gyerekek nagyon szeretnek "kapni", és sokszor elég nekik pár színes ceruza, cicás borítójú füzet... vagy ilyen maradék fonalakból horgolt csámpás nyúl :) Főleg akkor, ha az anyukájuk készítette.
VálaszTörlés