Tegnap az ónos eső miatt itthon maradtunk, mint annyi más ember az országban. A gyerekek nem tiltakoztak túlságosan, de annak nem örültek, hogy nem mehettek ki korcsolyázni a tóra. A "szobafogság" mégsem telt unalmasan: a cicáik űrcicákká alakultak és a Duplo-űrhajón bejárták a fél galaxist.
Délután muffint sütöttünk, ami elég "csajszisra" sikerült, mert a tésztát és a cukormázat is málnaszörppel színeztük meg. A gyerekek szórták meg a sütemény tetejét a konyhaszekrényben fellelhető összes dekor-cukorral-gyönggyel-szívecskével. Nagyon élvezték az alkotást, egészen kipirultak tőle. Szerintem nagyon szépek lettek a muffinok, és jogos a múlt idő, mert mind elfogyott...
Amikor pedig egy kicsit magamra hagytak, olvashattam egy keveset. A Csokoládé azon ritka könyvek közé tartozik, amit film formájában is élveztem. Igaz, hogy szinte teljesen másról szól, mint a regény, de ettől függetlenül tetszett. Nemrég jelent meg a folytatása, a Csokoládécipő. A címe nem tetszett, a borítója még kevésbé, de "Egyszer élünk!" felkiáltással megvettem. Nem bántam meg. Mágia, varázslat, izgalom, szeretet, család, ízek, illatok: mind benne vannak ebben a könyvben. Könnyen olvasható, pont egy ilyen borongós, összebújós napra való, mint a tegnapi volt.
Anna kedves!
VálaszTörlésNagyon örülök, hogy rászántad magad a blog írásra. Kár lenne magadban tartani a sok kreatív vagy csak szívet lelket melengető ötletet, hangulatjavító praktikákat, szépségeket amik körülvesznek. Én biztosan minden nap rád kattintok sőt ha nem veszed tolakodásnak, még noszogatni is foglak és tippeket adok miről írj. Ne felejtsd el a tárolási, rumlimentességgel kapcsolatos praktikákat megírni és a régi tárgyak dícséretéről is mondhatnál pár szót. Meg recepteket is várok, kertrendezési ötleteket, amik nem kerülnek még sok pénzbe , mégis lélegzetelállítóan bájos (a tiétekről beszélek ám..).
Jaj nagyon örülök, hogy itt vagy!!!!
Ágnes