Bárcsak illatos lehetne ez a bejegyzés...
Tél van, még mindig tél. Ma ellenálhatatlan kényszert éreztem, hogy megnézzem a rózsáimat, persze ez most csak fényképen lehetséges. De már nagyon várom a nyarat, akkor csak leülök a padra és gyönyörködöm a színekben, elbódítanak az illatok, lesem a lepkéket és a mindenféle egyéb zümiket. Bevallom, szoktam beszélgetni a virágaimmal. Tudom, ezzel a problémával orvoshoz kellene fordulnom, de biztos vagyok benne, hogy a rózsák megérzik a lelki törődést is, nem csak a gondos kertészkedést hálálják meg ezzel a rengeteg virággal. Június elejétől október legvégéig csupa illat, csupa szín a kertem. Rózsa-szín. Hát csoda, hogy ez az egyik kedvenc színem?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése