Egy kedves blogdíj és hozzá egy vallomás

Még karácsony előtt küldte Mammka és Hunszil ezt a romantikus-rózsás blogdíjat, aminek nagyon örültem! A díjért meg is kell ám "dolgozni", 7 rám jellemző dolgot kell lejegyeznem. Hát akkor íme a "vallomásom"!
1 Nagyon szeretem a gyerekeimet, bár néha túl szigorú vagyok velük. Azt próbálom nekik megmutatni, megtanítani, hogyan lehetnek boldogok, hogyan találhatják meg a saját útjukat. Sajnos mindig figyelmeztetnem kell magamat, hogy nem az én álmaimat kell rájuk erőltetnem, hanem szárnyakat kell adnom nekik. Nehéz, néha nagyon is az...
2 Rajongok a régi tárgyakért, bár van egy-két kortárs bútor is, ami megdobogtatja a szívem. Azok a tárgyak, amik "hozzám tartoznak", megszólítanak, nem engednek. Van, hogy átalakítom a szerzeményeimet, van, hogy eredeti szépségük ragad meg. Szeretnék igazi gyűjtő lenni, akinek a tudása is megalapozott.
3 Az alkotás elvarázsol! Ha valami érdekel, egészen kizökkenek az időből. Egy mintadarab megtervezése, elkészítése lelkesít, viszont nem szívesen készítem el ugyanazt a dolgot még egyszer... Valamit muszáj változtatnom, mert a sorozatgyártás nem nekem való.
4 Rájöttem, hogy szeretek tanulni :) Van egy hosszú listám is a tanulnivalókról, kb 10 évre való...
5 Hűséges típus vagyok, a végsőkig tudok ragaszkodni emberekhez, tárgyakhoz, helyekhez. Ez néha nem is olyan jó, mert minden változik, hely is, ember is... Meg kellene tanulnom elengedni őket.
6 Hiszek az álmaimban, pedig mostanában kicsit sem tűnnek reálisnak...
7 Kedvenc számom a hetes :)

Régebben is volt már egy ilyen játék, amiben magamról kellett írnom, igyekeztem most mást leírni, bár nem emlékszem pontosan, mi is állt abban a listában. Majd mindjárt megnézem...

Köszönöm a játékot! Tovább is adnám a díjjal együtt
Krisznek
KicsiKatónak
Vacskamatinak és
Mártának .