Violetsyrup
Bolond asszony mit csinál? Jó egyórányi időt tölt azzal, hogy ibolyát szed. Mekkora csokor lehetne ebből... De nem, nem szárastól szedi, hanem csak a virágfejeket. Mindezt a barbárságot azért műveli, mert olvasott egy fura receptet arról, hogyan készíthet virágillatú, édes ibolyaszirupot.
Követi a receptet, nagyjából, mert neki ez a szokása, kicsit kilógni a sorból mindenben, miért pont ebben tenne mindent leírás szerint? Szóval úgy-ahogy előkészíti a szirup összetevőit, már csak egy nap türelemre van szüksége (ez sem erőssége amúgy), hogy el is készítse a reményei szerint sötétlila szirupot. A szürkéslila ibolyacukor és az egy napig ázó, leforrázott ibolyaszirmok vizesszürke leve nem ad okot sok reményre, de talán vannak még csodák...
És bizony vannak :) Egy kis citromlé segít a szirupnak, hogy pocsolyaszínből rózsaszínes-lilássá váljon. Úgyhogy a bolond nő táncot lejt a konyhában, majd az alig pár deci löttyöt kettéosztja, az egyik részét szörpként teszi üvegbe, a másikból pedig zselét készít. Ez ugyan már nem olyan lila, mint ahogy szeretné, de fenséges az illata és MÁLNAíze van... Mondom, hogy vannak még csodák :)
2013. április 19., péntek
2013. április 17., szerda
2013. április 14., vasárnap
Eddig kedvem...
Baby blanket in progress
... nem volt fényképezni és blogolni, most pedig időm nincs, mert végre itt a tavasz, és a csak nyomokban fellelhető szabadidőmet igyekszem a kertben tölteni. Persze nem mindig kertészkedek, ma például babatakarót horgoltam a teraszon. Reménykedtem, hogy estére elkészülök vele, de sajnos elfogyott a fonalam, így kénytelen voltam félretenni a horgolást, pedig határidős. Nem, nem nekem lesz, bár a családban marad, ugyanis nagynéni leszek :) Egy nagyon kedves barátném is babát vár, ezért ha ezt befejeztem, újabb babatakarót horgolhatok. Legalább kiélhetem a nagyiminta iránti lelkesedésemet...
... nem volt fényképezni és blogolni, most pedig időm nincs, mert végre itt a tavasz, és a csak nyomokban fellelhető szabadidőmet igyekszem a kertben tölteni. Persze nem mindig kertészkedek, ma például babatakarót horgoltam a teraszon. Reménykedtem, hogy estére elkészülök vele, de sajnos elfogyott a fonalam, így kénytelen voltam félretenni a horgolást, pedig határidős. Nem, nem nekem lesz, bár a családban marad, ugyanis nagynéni leszek :) Egy nagyon kedves barátném is babát vár, ezért ha ezt befejeztem, újabb babatakarót horgolhatok. Legalább kiélhetem a nagyiminta iránti lelkesedésemet...
2013. április 6., szombat
Napsütötte színekre...
Sunny colours
... vágyom már legalább két hónapja, de az utóbbi pár hétben ez az érzés annyira felerősödött, hogy sárga fonalból kezdtem kötni, én, aki ki nem állhatom a sárgát. A kertből is behoztam a törött szárú, bimbózó nárciszokat, amiket a hó agyonnyomott, hogy minél több napfényes színt láthassak.
A kötemény pedig egy szoknya, amit néhány perce fejeztem be. Jövő héten mindenképpen felveszem, ha törik, ha szakad, illetve ha esik, ha fúj, mert nagyon-nagyon tetszik :) Pamutfonalból kötöttem a szoknyát, ezért elég nehéz lett (432 g), de amikor felpróbáltam, ez nem volt zavaró, nem lehetett igazán érezni. Leírása lesz, csak ki kell várni. Pont mint a tavaszt...
... vágyom már legalább két hónapja, de az utóbbi pár hétben ez az érzés annyira felerősödött, hogy sárga fonalból kezdtem kötni, én, aki ki nem állhatom a sárgát. A kertből is behoztam a törött szárú, bimbózó nárciszokat, amiket a hó agyonnyomott, hogy minél több napfényes színt láthassak.
A kötemény pedig egy szoknya, amit néhány perce fejeztem be. Jövő héten mindenképpen felveszem, ha törik, ha szakad, illetve ha esik, ha fúj, mert nagyon-nagyon tetszik :) Pamutfonalból kötöttem a szoknyát, ezért elég nehéz lett (432 g), de amikor felpróbáltam, ez nem volt zavaró, nem lehetett igazán érezni. Leírása lesz, csak ki kell várni. Pont mint a tavaszt...
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)