Nem tudom, ki hogy van vele, de én napimádó vagyok. Szeretem nézni a napfelkeltét, sőt nélküle nehezen ébredek. Télen a sötétben alig tudok kimászni az ágyból. Nyáron viszont nagyon sokszor már fél 5-kor a hűvös hajnali kertben kortyolgatom a kávémat, simogatom a macskákat és hallgatom a csendet... Ami nincs is, mert a madarak teli torokból kiabálnak :)
Már egyre hosszabbak a nappalok, egyre több a fény. Jöhet még havazás, lehetnek még fagyos éjszakák, de akkor is közelít a tavasz! Addig pedig, amíg még tél van, próbáljuk meg élvezni a hócsatákat, a szánkózást, a korizást, a havas táj csendjét... Azt, ami után egy tikkasztó nyári napon vágyakozunk sóhajtozva :)
Bölcs vagy!Így kell-ene gondolkodni! Olyan sokan panaszkodnak a télre,hogy már únják, én bevallom nem. Úgy gondolom,ahogy te,hogy ezeknek a napoknak is megvan a szépségük....
VálaszTörlésSzívemből szóltál! A tél is olyan gyönyörű tud lenni, amikor ilyen igazi! És hó nélkül hová lenne az olvadás csodája az előbukkanó kicsi zöld hajtásokkal? :D
VálaszTörlésBölcs :) hihihi :) Mindig akkor jutnak eszembe ilyen örök igazságok, amikor a hosszú fehér szakállamat fésülgetem :) Azon a tényen, hogy tél van, egyszerűen nem tudok változtatni, hát nem is foglalkozom vele, inkább megkeresem azt, ami szép benne. Így könnyebb is elviselni... Ez olyan Micimackó féle együgyű bölcsesség, de működik!
VálaszTörlésSzia Anna!
VálaszTörlésTegnap dédink lakását pakoltuk össze/ki. Egy csomó régi tárgy, monogramos szövet, vászon, csipke, üveg, porcelán került a kezembe és folyton arra gondoltam, hogy milyen kár, hogy én nem rendelkezem olyan kifinomult ízléssel, mint te, aki azonnal meglátná a helyét ezeknek a szépségeknek és tudná rögtön, hogy mit kezdjen velük. Azért egy párat hazahoztunk,majd olvasom a blogodat továbbra is, hátha formálódom. Már így is sokat tanultam tőled.
Ágnes
Vacskamati, ne fájdítsd a szívemet holmi "előbukkanó kicsi zöld hajtásokkal"... Ha nem lenne hótakaró, biztosan nyílnának már a hóvirágjaim. De azért a szobában vannak hagymások, sárgák, illatosak. Holnap megmutatom őket :)
VálaszTörlésSzia Ági! Hidd el, Te formálod saját magadat. Azzal, hogy észreveszed a részletekben rejlő finomságot, a míves kidolgozást a tárgyakon, az alapanyagok minőségét, egy-egy hímzést, faragást, csiszolatot, már jó úton jársz. A számodra fontos tárgyak szinte maguktól megtalálják a helyüket, csak időt kell hagyni nekik... és magatoknak is. Minden jót Nektek!
Minden betűvel, amit leírtál, tökéletesen egyetértek, szívemből szóltál! :)
VálaszTörlésKöszi Belinda :)
VálaszTörlésÁltalában véve az összes fotódat imádom, de ezektől az átlagosnál is jobban odáig vagyok! Az utolsó jégcsapos egyszerűen fantasztikus! (Valld be: te egy tündér vagy, és tündértanyán élsz!)
VálaszTörlésNa jó, bevallom: tényleg tündér vagyok és csak a mesében létezem :))) Aki nem hiszi, járjon utána...
VálaszTörlésHa hazaköltözünk, én szeretnék utána(d) járni, mert sok közös barátunk van, és nagyon imádom a képeidet! :-)
VálaszTörlésKöszönöm Pancsa :) Őszintén bevallom, hiába törtem a fejem, nem jöttem rá, hogy honnan ismerhetjük egymást, kik lehetnek a közös ismerősök. De talán ha segítenél egy kicsit...
VálaszTörlésKedves Anna!
VálaszTörlésTalán a Tündérek :-) tudnak segíteni. Vagy a szomszédok...
Egyébként szerintem mi még nem találkoztunk személyesen, de ez csak idő kérdése :-).
Hű, a Tündéreket jövő héten meg tudom kérdezni :)))
VálaszTörlés