Azt hiszem, ma megérkezett az igazi tél. Délelőtt tízkor mínusz 8 fokot mutatott a hőmérő és még mindent kristályos zúzmara borított. Nekem tetszik, feltéve, hogy 5 percnél többet nem kell a szabadban töltenem. Hófehér jéggé fagyott pára az életteli zöld leveleken. A tél az ellentétek világa. Kint a hideg, fakó fények, bent a meleg beburkolózás, összebújás. Kint a valóság feketén-fehéren (szürkén-kéken?), bent a mesék, álmok vörösen, barnán, tűzfényben. Álmodni jó, felidézni az elmúlt év történeteit, ami szép volt, ami összetart bennünket, és találgatni, hogy milyen szebb holnap vár ránk. Új kalandok ígérete vesz körül minket. De még nem mozdulunk. Várunk és álmodunk. Mint a mag a fagyott földben.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése