Szeretek szőni. Egészen megható látni, ahogy az egyszerű mozdulatok monoton sorozata a fonalat szövetté változtatja. Szövéskor az ember kicsit jobban megismerheti önmagát. Megmutatkozik, ki milyen színes egyéniség. Én ennyire :)
Életem első takácsmintás kendőjét készítettem el pár hete Judit műhelyében. Persze nem én lennék, ha nem a legkevésbé ideális fonalat vittem volna magammal, a kékfával festett mélylila gyapjúcsipke mintázása meg sem látszik a fekete felvetésben. Judit próbált terelgetni engem, hogy válasszak más fonalat, esetleg egy kiegészítő színt, ami kiemeli a fekete háttérből a majdnem fekete fonalamat, de én megmakacsoltam magam. Én butaságom, én kendőm...
Az első 10 cm megszövése után éreztem, hogy Juditnak igaza van, a halszálkamintát nagyítóval lehet majd keresni a kendőn. De csak szőttem és szőttem, bíztam a fonalban, a növényi festés különlegességében.
A fonal festése amúgy nem egyenletes teljesen, éjkék, tintalila, helyenként bronzos, barnás foltokkal. Szövés közben ugyan nem figyeltem az összhatást, mert teljesen lekötött a takácsminta mantrája, de amikor levettük a kendőt a szövőszékből, már megmutatkozott valami abból, amivé ez a szövet válni szeretne.
Itthon pihent egy kicsit, sajnos nem volt időm vele foglalkozni, de pár napja elővettem és nekiláttam a gyöngyözésnek. Szeretem a gyöngyöket. Szeretem a visszafogott, puritán holmikat kicsit megfűszerezni kis csillogással, nőiességgel. A fonal bronzos foltjai adták az ötletet, hogy bronzszínű gyöngyökkel díszítsem a rojtokat. Mivel nem tudtam dönteni a fémes-lilás és a bronzos gyöngyök között, mindegyiket felfűztem. A rojtozáshoz szükséges négyórás munkából így csináltam könnyedén nyolcat.
Nézzétek, milyen érdekes, hogy a kékfából kinyert festőlé felszínén pár nap után megjelenő irizáló hártya színei köszönnek vissza a fonalon. Mintha a hold fényét beleszőttem volna a kendőbe...
Végül nem bántam meg, hogy a saját fejem után mentem, nagyon tetszik a végeredmény. De legközelebb kontrasztos fonalból is megszövöm ezt a mintát, mert nagyon szeretném végre látni a kis cikkeket és cakkokat :)
